PUE 7. Villamos berendezésekre vonatkozó szabályok. 7. kiadás

  • Vezeték

Megszakító képességüknél a védőberendezéseknek meg kell felelniük a rövidzárlati áram maximális értékének az elektromos hálózat védett területének elején (lásd még 1.4 fejezet).

A rövidzárlati áram maximális értékeire nem ellenálló védőberendezések, valamint az egyszeri határkapcsolási kapacitás értékének kiválasztása esetén engedélyezett olyan védőberendezések felszerelése, amelyek a védelmet nyújtó csoportkészülék vagy a tápegységhez legközelebb álló eszköz számára azonnali lekapcsolást biztosítanak a rövidzárlati áram számára, amelyre szükség van A fenti eszközök pillanatnyi kioldásának (lekapcsolásának) beállításai kisebbek voltak, mint az instabil eszközök mindegyik csoportjának egyszeri kapcsolási kapacitása, és ha egy ilyen nem reteszelő Az eszközök teljes csoportjának aktív leállítása nem veszélyezteti a baleseteket, a drága eszközök és anyagok károsodását, illetve a komplex technológiai folyamat lebomlását.

Az egyes hálózati szakaszok védelmére szolgáló megszakító kapcsolók névleges áramát és a hálózati megszakítók beállításainak áramát minden esetben a lehető legkisebb mértékben kell kiválasztani az e szakaszok névleges áramának vagy az elektromos vevők névleges áramának megfelelően, de oly módon, hogy a védelmi eszközök ne zárják le az elektromos berendezéseket tranziens túlterhelések alatt (induló áramok, technológiai terhelések csúcsai, önindító áramok stb.).

A védőeszközöket megszakítóknak vagy biztosítékoknak kell használni. A sebesség, az érzékenység vagy a szelektivitás követelményeinek való megfelelés érdekében szükség esetén védelmi eszközöket használhat távvezérlők (közvetett működési relék) használatával.

Az áramkör megszakítóit és a dugaszolható biztosítékokat a hálózati csatlakozóhoz kell csatlakoztatni, így ha a biztosítékdugasz (megszakító) ki van csavarva, a biztosítékdoboz-csavar (megszakító) feszültség nélkül marad. Egyoldalas tápegység esetén a tápvezetéknek (kábel vagy vezeték) a védőberendezéshez történő csatlakoztatását rendszerint rögzített érintkezőkkel kell végrehajtani.

Minden védőeszköznek tartalmaznia kell egy, a készülék névleges áramának értékét, a kioldó beállításait és a biztosítéklánc névleges áramát jelző feliratot, amely az általa védett hálózat számára szükséges. Ajánlatos a feliratokat alkalmazni az eszközön vagy a védőberendezések telepítési helyéhez közeli áramkörön.

PUE: 3.1. Fejezet Elektromos hálózatok védelme 1 kV feszültségig

Hatály, definíciók

3.1.1. A Szabályzat ezen fejezete az 1 kV-ig terjedő elektromos hálózatok védelmére vonatkozik, mind az épületen belül, mind az épületen kívül. A meghatározott feszültségű hálózatok védelmére vonatkozó, a különböző elektromos berendezések jellemzői által támasztott további követelményeket a Szabályok egyéb fejezetei tartalmazzák.

3.1.2. A védelmi eszköz olyan eszköz, amely abnormális körülmények között automatikusan kikapcsolja a védett áramkört.

A biztonsági eszközökre vonatkozó követelmények

3.1.3. Megszakító képességüknél a védőberendezéseknek meg kell felelniük a rövidzárlati áram maximális értékének az elektromos hálózat védett területének elején (lásd még 1.4 fejezet).

A rövidzárlati áram maximális értékeire nem ellenálló védőberendezések, valamint az egyszeri határkapcsolási kapacitás értékének kiválasztása esetén engedélyezett olyan védőberendezések felszerelése, amelyek a védelmet nyújtó csoportkészülék vagy a tápegységhez legközelebb álló eszköz számára azonnali lekapcsolást biztosítanak a rövidzárlati áram számára, amelyre szükség van A fenti eszközök pillanatnyi kioldásának (lekapcsolásának) beállításai kisebbek voltak, mint az instabil eszközök mindegyik csoportjának egyszeri kapcsolási kapacitása, és ha egy ilyen nem reteszelő Az eszközök teljes csoportjának aktív leállítása nem veszélyezteti a baleseteket, a drága eszközök és anyagok károsodását, illetve a komplex technológiai folyamat lebomlását.

3.1.4. Az egyes hálózati szakaszok védelmére szolgáló megszakító kapcsolók névleges áramát és a hálózati megszakítók beállításainak áramát minden esetben a lehető legkisebb mértékben kell kiválasztani az e szakaszok névleges áramának vagy az elektromos vevők névleges áramának megfelelően, de oly módon, hogy a védelmi eszközök ne zárják le az elektromos berendezéseket tranziens túlterhelések alatt (induló áramok, technológiai terhelések csúcsai, önindító áramok stb.).

3.1.5. A védőeszközöket megszakítóknak vagy biztosítékoknak kell használni. A sebesség, az érzékenység vagy a szelektivitás követelményeinek való megfelelés érdekében szükség esetén védelmi eszközöket használhat távvezérlők (közvetett működési relék) használatával.

3.1.6. Az áramkör megszakítóit és a dugaszolható biztosítékokat a hálózati csatlakozóhoz kell csatlakoztatni, így ha a biztosítékdugasz (megszakító) ki van csavarva, a biztosítékdoboz-csavar (megszakító) feszültség nélkül marad. Egyoldalas tápegység esetén a tápvezetéknek (kábel vagy vezeték) a védőberendezéshez történő csatlakoztatását rendszerint rögzített érintkezőkkel kell végrehajtani.

3.1.7. Minden védőeszköznek tartalmaznia kell egy, a készülék névleges áramának értékét, a kioldó beállításait és a biztosítéklánc névleges áramát jelző feliratot, amely az általa védett hálózat számára szükséges. Ajánlatos a feliratokat alkalmazni az eszközön vagy a védőberendezések telepítési helyéhez közeli áramkörön.

A védelem megválasztása

3.1.8. Az elektromos hálózatokat védeni kell a rövidzárlati áramokkal szemben, biztosítva a lehető legrövidebb kapcsolási időt és szelektivitási követelményeket.

A védelemnek biztosítania kell a megrongálódott terület megszakítását a védett vonal végén levő rövidzárlat esetén: egy, két és három fázisú hálózatok holt földelt semleges; két- és háromfázisú - elszigetelt semleges hálózatokban.

A hálózat sérült részének megbízható lekapcsolása biztosított, ha a legkisebb névleges rövidzárlati áram és a biztosíték vagy a megszakító kioldóegység névleges áramának aránya nem kisebb, mint az 1.7.79 és a 7.3.139.

3.1.9. A kizárólag rövidzárlati áramokkal védett hálózatokban (amelyek nem igénylik a 3.1.10. Pont szerinti túlterhelés-védelmet), kivéve a kiterjesztett hálózatokat, például a vidéki, közüzemi hálózatokat, az 1.7.79 és a 7.3.139-es rövidzárlati áram számítógépes ellenőrzéseit az a feltétel, hogy a vezetékek hosszú távú megengedett áramterhelésével kapcsolatban a Ch. 1.3, a védelmi eszközök többsége nem több, mint:

300% a biztosítékkapcsoló névleges áramára;

450% a megszakító aktuális beállításához, amely csak a maximális pillanatnyi kioldást (cut-off);

100% a megszakító felszabadításának névleges áramával, szabályozatlan jelleggel, amely fordítottan függ az áramtól (függetlenül attól, hogy van-e jelen a határban);

125% a megszakító felszabadulásának kioldóáramával beállítható inverz áramfüggő jelleggel; ha ezen a megszakítón is van egy kivágás, akkor az áramlási áram aránya nem korlátozott.

A túlbecsült áramerősséggel rendelkező védőberendezések jelenléte nem indokolja a vezetékek keresztmetszetének növelését a Ch. 1.3.

3.1.10. A gyúlékony külső burkolattal vagy szigeteléssel rendelkező nyílt vezetőkkel készült beltéri hálózatokat védeni kell a túlterheléstől.

Ezenkívül a következőket védeni kell a hálózati túlterheléstől:

háztartási és hordozható vevőkészülékek (vasalók, vízforralók, csempe, szobai hűtőszekrények, porszívók, mosó- és varrógépek, stb.) lakó- és középületekben, kereskedelmi helyiségekben, üzemi és háztartási helyiségekben; tűzveszélyességi területeken is;

ipari hálózatok, lakó- és középületek, kereskedelmi helyiségek - csak abban az esetben, ha a technológiai folyamat körülményei között vagy a hálózat működési módja szerint hosszú távon túlterhelhető a vezetők;

a veszélyes területeken minden típusú hálózatot - a 7.3.94 követelményeinek megfelelően.

3.1.11. A túlterhelésektől védett hálózatokban (lásd a 3.1.10. Pontot) a vezetőket a névleges áramnak megfelelően kell kiválasztani, és a feltételeket a Ch. Táblázatokban megadott állandóan megengedett áramterhelésekkel szemben biztosítani kell. 1.3, a védelmi eszközök többsége nem több, mint:

80% a megszakító kapcsoló névleges áramára vagy a megszakító beállítópontjára, amely csak a maximális pillanatnyi kioldással (lekapcsolással) van ellátva PVC, gumi és hőszigetelő szigetelésű vezetékek esetén; az ipari vállalkozások nem robbanásveszélyes ipari telephelyén elhelyezett vezetők számára 100% megengedett;

100% a biztosítékkapcsoló névleges áramára vagy a megszakító set-point áramára, amely csak a maximális azonnali kioldást (lekapcsolás), a papír szigetelésű kábelek esetében;

100% a megszakító felszabadító névleges áramának szabályozatlan jelleggel, amely fordítottan függ az áramtól (függetlenül attól, hogy a levágás jelenléte vagy hiányzik-e) - valamennyi márkájú vezetékek esetében;

100% a megszakító felengedésének kioldóáramához olyan jellemzővel, amely fordítottan függ az aktuális jellemzőtől - a PVC, a gumi és hasonló hőszigetelési szigetelésű vezetékek esetében;

125% a megszakító-kioldó indítóáramával, állítható hátrafüggő jelleggel - papír szigetelésű kábelekhez és vulkanizált polietilén szigeteléshez.

3.1.12. Az elágazások vezetőinek hosszú távú megengedett áramterhelése a rövidzáras villamos motorokhoz nem lehet kevesebb, mint:

A névleges motoráram 100% -a nem veszélyes területeken;

A névleges motoráram 125% -a veszélyes területeken.

A vezetékek hosszú távú megengedett terhelésének és a rövidzárlatos elektromos motorok és a védőberendezések beállításainak aránya semmiképpen sem haladhatja meg a 3.1.9. Pontban leírtakat (lásd még a 7.3.97 pontot).

3.1.13. Abban az esetben, ha a 3.1.9. És a 3.1.11. Pontban meghatározott vezető megengedett, folytonos áramterhelése nem egyezik a megengedett terhelések tábláinak adataival, amelyeket a Ch. 1.3. Pontban megengedett a legközelebbi kisebb szakaszvezető használata, de nem kevesebb, mint a névleges áramerősség.

A védőberendezések telepítési helye

3.1.14. Amikor csak lehetséges, a védőeszközöket hozzáférhető szolgálati területeken kell elhelyezni, hogy mechanikai sérülésüket kizárják. A felszerelést úgy kell megtenni, hogy azok működtetése vagy működtetése esetén kizárják az üzemeltető személyzet veszélyét és a környező tárgyak károsodásának lehetőségét.

A véletlenszerű élö részekkel ellátott védelmi eszközöknek csak szakképzett személyzet számára lehet hozzáférni.

3.1.15. A védelmi eszközöket rendszerint olyan helyen kell elhelyezni, ahol a vezeték keresztmetszete csökken (a villamosenergia-fogyasztás helyének irányába), vagy ahol a védelem érzékenységét és szelektivitását biztosítani kell (lásd még a 3.1.16. És a 3.1.19. Pontot).

3.1.16. A védőberendezéseket közvetlenül a védett vezetékek csatlakozási pontjaira kell felszerelni. Lehetőség van arra, hogy a tápvezeték és az elágazó védőberendezés közötti távolságot 6 m-ig vegye figyelembe.

A nehezen elérhető helyeken (például nagy magasságban) végrehajtott fióktelepeknél a védelmi eszközök a mellékelt ponttól 30 m-re, karbantartásra alkalmas helyeken (pl. Elosztási ponton, elektromos vevőkészülék indítóeszközében stb.) Történő beszerelés céljából telepíthetők. Ebben az esetben az elágazó vezetékek keresztmetszetének legalább a számított áram által meghatározott keresztmetszetnek kell lennie, de a tápvezeték védett szakaszának legalább 10% -át kell biztosítania. Az elágazó vezetékek elhelyezése a meghatározott esetekben (legfeljebb 6 és legfeljebb 30 m hosszúságú ágakkal) gyúlékony külső burkolatokkal vagy vezetékek szigetelésével - csövekben, fém tömlőkben vagy csatornákban - más esetekben, kivéve a kábelszerkezeteket, tűzveszélyes és robbanásveszélyes területeket, nyíltan az esetleges mechanikai sérülésekkel szemben védett szerkezetekre.

3.1.17. Ha a biztosítékok védik a hálózatokat, az utóbbit minden nem földelt pólusra vagy fázisra fel kell szerelni. A biztosítékok elhelyezése a semleges vezetőkben tilos.

3.1.18. Ha alacsony földelésű hálózatokkal védő hálózatokat kell megvédeni automatikus megszakítókkal, akkor a felszabadulásokat minden normál földelésű vezetékre telepíteni kell (lásd még 7.3.99).

A háromfázisú áram és az egyfázisú vagy egyenáramú kétvezetékes hálózatok háromfázisú, háromfázisú hálózatokban történő elszigetelt semleges hálózatainak védelme esetén két fázisú háromfázisú hálózatok és egyfázisú kétvezetékes hálózatok telepítése megengedett. Ugyanakkor ugyanabban az elektromos berendezésben a védelmet ugyanabban a fázisban (oszlopok) kell elvégezni.

A semleges vezetékek szabadon bocsátását csak azzal a feltétellel lehet üzembe helyezni, hogy amikor aktiválódnak, az összes élő vezeték egyidejűleg leválik a hálózatról.

3.1.19. A védelmi eszközöket a használati feltételek szerint nem lehet felszerelni a következő helyeken:

1) a vezetékek ágai az árnyékoló buszról az ugyanazon a pajzsra felszerelt készülékekre; ugyanakkor a vezetékeket a névleges áramerősség szerint kell kiválasztani;

2) csökkenti a tápvezeték keresztmetszetét hosszának és ágainak, ha az előző vonalszakasz védelme kisebb keresztmetszetű szakaszt véd, vagy ha a védelem nélküli vonalszakaszok vagy azok ágai a védett vonalszakasz vezető szakaszának legalább a fele keresztmetszetével választott vezetékekből készülnek;

3) az erőátviteli vonalon a kis teljesítményű elektromos vevőkészülékeket, ha az áramvezetéket olyan eszköz védi, amelynek névleges értéke 25 A-nál nem nagyobb teljesítményű elektromos vevőkészülékek és háztartási készülékek esetében, valamint lámpatestek esetében - a 6.2.2.

4) a mérő-, vezérlő- és jelzőáramkörök tápvezetékének elágazásait, ha ezek a vezetők nem haladják meg a megfelelő gépek vagy árnyékolás határait, vagy ha ezek a vezetők meghaladják a határokat, de az elektromos vezetékek csövekből készülnek, vagy nem gyúlékony burkolattal rendelkeznek.

Nem szabad védőberendezéseket telepíteni az ilyen vezérlőáramkörök, riasztások és mérések áramvezetékének csatlakozási pontjain, amelyeknek a tiltása veszélyes következményekkel járhat (a tűzoltó szivattyúk kikapcsolása, a robbanóanyagok keverékképzését megakadályozó ventilátorok, az erőművek saját szükségleteinek mechanizmusa stb.). Az ilyen áramköröket minden esetben csővezetékkel vagy nem éghető héjjal kell készíteni. E láncok keresztmetszete nem lehet kisebb, mint a 3.4.4.

PUE 7 szabályozó alkalmazása RCD (differenciált védelem)

PUE 7 - Elektromos szerelési szabályok, 7. rész A KÜLÖNLEGES BERENDEZÉSEK ELEKTROMOS BERENDEZÉSE, ebben az esetben korlátozzuk magunkat az RCD és a differenciál védelem szabályairól:

7.1.21. Amikor az egyfázisú épületeket fogyasztja egy többfázisú elosztóhálózatból engedélyezett az egyfázisú fogyasztók különböző csoportjai számára közös N és PE ​​vezetékek (ötvezetékes hálózat), közvetlenül az ASU-ból, N és PE ​​vezetékek (négyvezetékes hálózat PEN-vezetékkel) nem megengedett. Amikor az egyfázisú fogyasztókat egy többfázisú hálózatról táplálják fel a felsővezetékekkel, amikor a PEN felsővezeték-vezeték közös az egyfázisú fogyasztói csoportok számára, amelyeket különböző fázisok hajtanak végre, ajánlott biztosítsa a fogyasztók védő lekapcsolását, ha a feszültség nagyobb, mint a megengedettnél nagyobb, a terhelés-kiegyensúlyozatlanság miatt, amikor a PE-vezető megszakadt. lekapcsolás kell amely az épület bejáratánál történik, például úgy, hogy egy bemeneti megszakítót egy túlfeszültség relé segítségével szabadít fel, miközben kell húzza ki mind az fázis (L), mind a nulla (N) karmantyúkat. A bemeneti, preferencia, ceteris paribus, kell olyan eszközöket és eszközöket kapnak, amelyek a PEN vagy N vezetéken eltörött terhelés-kiegyensúlyozatlanság miatt felmerülő feszültségnél nagyobb feszültség mellett tartják működésüket, miközben azok kapcsolási és egyéb teljesítményjellemzői nem hajtható végre. Minden esetben a PE és a PEN vezetékkörökben tilos rendelkeznek kapcsolóérintkezettel és érintés nélküli elemekkel. engedélyezett szerszámmal szétszerelhető csatlakozások, valamint az erre a célra kialakított csatlakozók.

BEVEZETŐ ESZKÖZÖK, SZOLGÁLTATÁSI TANÁCSOK, SZOLGÁLTATÁSI PONTOK, CSOPORTOS SHIELDS

7.1.22. Az épület bejáratánál VU vagy VRU telepítésre van szükség. Az épület egy vagy több VU vagy VRU telepíthető. Ha az épületben több gazdasági szempontból különálló fogyasztó van, mindegyiknek ajánlott egy független AS vagy ASU telepítése.
A VRU-tól a többi épületben lévő fogyasztók is szállíthatók, feltéve, hogy ezek a fogyasztók funkcionálisan kapcsolódnak egymáshoz. A legfeljebb 25 A névleges áramerősségű felsővezetékek ágai esetén az IU vagy IU az épület bejáratánál nem telepíthető, ha az ágtól a csoportos panelig, amely ebben az esetben IU-ként működik, nem haladja meg a 3 métert. Az acélcsőbe helyezett, legalább 4 mm2-es égésgátló keresztmetszetnek ebben az esetben meg kell felelnie a megbízható csatlakozásnak az ívhuzalokkal való ellátására. Légbeömlővel kell beállítson túlfeszültség-elnyomókat.

BELSŐ ELEKTROMOS BERENDEZÉSEK

7.1.47. A fürdőszobákban, zuhanyzókban és fürdőszobákban csak elektromos berendezéseket kell használni, amelyeket kifejezetten az adott helyiségek megfelelő helyiségeihez terveztek a GOST R 50571.11-96 "Épületek elektromos berendezései szerint. 7. rész A különleges elektromos berendezésekre vonatkozó követelmények. 701. §: Fürdőszobák és zuhanyzók, az alábbi követelményeknek kell teljesülniük:

  • az elektromos berendezéseknek nem kell alacsonyabb vízvédelmi szintjük:
    a 0. zónában, 1PX7;
    az 1. zónában, 1PX5;
    a 2. zónában, 1PX4 (1PX5 közönséges fürdőben);
    a 3. zónában - 1PX1 (1PX5 közönséges fürdőben);
  • a 0. zónában legfeljebb 12 V feszültségű elektromos készülékek használhatók a fürdőben, és az áramforrást ezen a zónán kívül kell elhelyezni;
  • az 1. zónában csak vízmelegítők telepíthetők;
  • a 2. zónában a 2. védelmi osztályú vízmelegítők és lámpák felszerelhetők;
  • a 0., 1. és 2. zónában nem szabad a csatlakozódobozokat, kapcsolóberendezéseket és vezérlőegységeket telepíteni.

7.1.48. A fürdőszobákban, zuhanyzókban, szappanfürdőkben, szaunákkal ellátott helyiségekben (a továbbiakban "szaunák"), valamint a mosókonyhákban tilos az apartmanok felszerelése, kivéve az apartmanok és szállodai szobák fürdőszobáját.

Az apartmanok és a szállodai szobák fürdőszobájában a GOST R 50571.11-96 szabvány szerint a GOST R 50571.11-96 szabvány szerinti zónában helyezhetők el a tartályok, amelyek izolációs transzformátorok segítségével csatlakoznak a hálózathoz, vagy olyan védelmi leállító berendezéssel vannak védve, amely 30 mA-t nem meghaladó differenciális árammal reagál.

Minden kapcsolót és foglalatot legalább 0,6 m távolságra kell elhelyezni a zuhanykabin kapujától.

A BIZTONSÁGI VÉDELMI INTÉZKEDÉSEK

7.1.71. A hordozható elektromos készülékek tartályait szállító csoportvezetékek védelmére, ajánlott biztosítson védő leválasztó eszközt (RCD).

7.1.72. Ha a túláramvédelmi eszköz (megszakító, biztosíték) nem biztosít automatikus leállási időt 0,4 másodpercre 220 V névleges feszültségnél alacsony rövidzárlati áramok miatt, és a telepítés (lapos) nem esik potenciálkiegyenlítő rendszerrel, az RCD beállítása kötelezettség.

7.1.73. Az RCD sorozatos beszerelésekor kell megfelelnek a szelektivitás követelményeinek. A két- és többlépcsős áramköröknél a tápegységhez közeli RCD-nak legalább háromszor hosszabb alapjelre és válaszidőre van szüksége, mint a fogyasztóhoz közeli RCD.

7.1.74. Az RCD zónájában a semleges vezető nem szabad földelt elemekkel és semleges védőkábellel.

7.1.75. Minden esetben az RCD alkalmazása kell biztosítja a terhelésáramkörök megbízható kapcsolását, figyelembe véve a lehetséges túlterheléseket.

7.1.76. ajánlott használjon egy UZO-t, amely egyetlen olyan készülékkel rendelkezik, amely megvédi a túláramot.

Nem megengedett az UZO-t olyan csoportvonalaknál használja, amelyek nem rendelkeznek túláram elleni védelemmel, anélkül, hogy további védelmet nyújtó berendezés lenne.

Ha olyan túlfeszültség-védelmi eszközöket használ, szükséges a számlált túláram-ellenőrzési módot, figyelembe véve a magasabb szintű berendezés védelmi jellemzőit, védelmet nyújtva a túlárammal szemben.

7.1.77. Lakóépületekben nem megengedett olyan hálózati kábelt használjon, amely automatikusan lekapcsolja a fogyasztót a hálózattól, amikor a hálózati feszültség csökken vagy elfogadhatatlan. Ugyanakkor UZO kelllegalább 5 másodpercig fenn kell tartani a feszültségcsökkenést a névleges érték 50% -áig.

7.1.78. Az épületekben képes RCD típusú "A", mind a váltakozó és lüktető károsodási áramokra, vagy "AC" -re reagálva, csak váltakozó szivárgási áramokra reagálva.

A pulzáló áramforrás például a sebességszabályozókkal, állítható fényforrásokkal, televíziókészülékekkel, videomagnókkal, személyi számítógépekkel stb. Rendelkező mosógépek.

7.1.79. A tartályokat szállító csoportos hálózatokban, kell, hogy legyen egy 30 mA-nél nem nagyobb áramerősségű áramerősség-megszakítót kell alkalmazni.

engedélyezett összeköttetés több csoportvezeték egy RCD-jével különálló megszakítók (biztosítékok) révén.

Az UZO beépítése a helyhez kötött berendezések és lámpák táplálására, valamint az általános világítási hálózatokba, nem szükséges.

7.1.80. Lakóépületekben ajánlott lapos panelre szerelve, a padlólapra szerelhető.

7.1.81. RCD telepítés tilos elektromos vevőkészülékek esetében, amelyeknek lekapcsolása veszélyt jelenthet a fogyasztók számára (a tűzjelző rendszer kikapcsolása stb.).

7.1.82. kötelezettség egy olyan UZO üzembe helyezése, amely 30 mA-nél nem nagyobb névleges működési árammal rendelkezik a kültéri és különösen veszélyes és nagy kockázatú helyiségekben, például a 3 fürdőszobában és az apartmanok és a szállodai szobák zuhanyzótermeiben a táplálási hálózatok számára.

7.1.83. A hálózat teljes szivárgási áramát, figyelembe véve a csatlakoztatott álló és hordozható fogyasztókat a normál működés során nem szabad meghaladja az RCD névleges áramának 1/3-át. Adat hiányában az elektromos vevők szivárgási áramát a terhelésáram 0,4 mA / 1 A-nak és a hálózati szivárgásnak a 10 μA / 1 fázisvezető hossza 1 m-es kiszámításánál figyelembe kell venni.

7.1.84. A tűz elleni védelem szintjének növelése a rövidzárlatoknál a földelt részeknél, amikor az áramerősség nem elegendő a maximális áramvédelem aktiválásához, a bemenet a lakáshoz, az egyes házakhoz stb. ajánlott az RCD üzembe helyezése 300 mA-ig.

7.1.85. Lakóépületek esetében, ha a 7.1.83. Pontban foglalt követelmények teljesülnek, az RCD funkciója a bekezdésekben található. 7.1.79 és 7.1.84 képes amelyet egy olyan eszköz hajt végre, amelynek válaszáramának értéke nem haladja meg a 30 mA-t.

7.1.86. Ha az elosztószekrényt áramütés és tűz elleni védelemre, vagy csak tűz elleni védelemre tervezték kell szüntesse meg mind a fázist, mind a nulla munkakábelt, a zérus működtető vezetéknél a túláram elleni védelem nem szükséges.

7.1.88. A kiegészítő potenciálkiegyenlítő rendszernek az összes villamos berendezés (beleértve az elektromos csatlakozókat) minden villamos vezetőjének, vezetőképes alkatrészének, külső vezetőképes részének és zárt védővezetőjének nyitott vezető részeit érintésre kell csatlakoztatni.

A fürdőszobák és a zuhanyozók esetében további potenciális kiegyenlítő rendszer kötelező, és többek között magában kell foglalnia a kívülről származó, vezető helyiségeken kívüli vezető alkatrészek csatlakoztatását. Ha a potenciálkiegyenlítő rendszerhez nincs olyan elektromos berendezés, amelynek nulla védővezetéke van, a potenciálkiegyenlítő rendszert a bemeneten lévő PE buszra (terminál) kell csatlakoztatni. A padlóba ágyazott fűtőelemeket egy földelt fémhálóval vagy földelt fémhüvellyel kell lefedni egy potenciálkiegyenlítő rendszerhez. A minőségben kiegészítő védelem A fűtőelemek esetében ajánlott az UZO használata 30 mA áramig.

A szaunákra, fürdőszobákra és zuhanyzókra vonatkozó potenciál helyi kiegyenlítésének rendszerét nem szabad használni.

Ismételten megismétlem, hogy itt csak a Szabályok részleteit olvashatják el, akik teljes egészében interneten akarják olvasni őket (PUE 7 - Elektromos telepítési szabályok, 7. szakasz), ebben a cikkben nem kívánok megjegyzést tenni ezekre a szabályokra, bár egyetértek abban, hogy vannak ellentmondásosak kérdéseket és megjegyzéseket is rám.

Menjen vissza az RCD és a Differenciálvédelem szakaszába

Hogyan válasszunk meg egy megszakítót

A megszakító, más néven kapcsoló védőeszköz, olyan eszköz, amely megvédi az épületet (különösen az elektronikát) áramütéstől.

Megszakító kiválasztása

Normál üzemi körülmények között, amikor minden berendezés és kábelezés rendben működik, az áram szabadon áramlik a kapcsolón. De amint az áram meghaladja a kritikus szintet (a terhelés nőtt az eszközök vagy elektromos áramkörök működésében fellépő működési zavarok és rövidzárlat miatt), a megszakítók aktiválódnak és a hálózat nyitva van.

Általánosságban a leírt eszközök kétféle kibocsátással vannak felszerelve:

  • elektromágneses - akkor aktiválódik, ha az áramkör többszörösen nagyobb, mint a gép névleges áramerőssége;

Megszakító hiányában vészhelyzet vezethet a hálózaton átfolyó túláramhoz, a szigetelőanyag megolvad és maga a kábelezés is tüzet okozhat. A következmények lehetnek a legszomorúbbak - tűz keletkezésétől (főként faszerkezetekhez, például fürdőhöz) áramütéshez. A mai cikkben megvitattuk, hogyan válasszunk meg egy megszakítót a kábelezés, a jelenlegi és egyéb paraméterek keresztmetszetétől függően.

Áramköri megszakító eszköz

Figyelj! Ha arról beszélünk, hogy kicseréljük a régi eszközt, akkor csak meg kell vizsgálnunk a címkézést, és amikor kiválasztjuk, tájékozódjunk rá. De ha egy kapcsolót telepítünk például egy újonnan épített épületben, akkor minden paramétert függetlenül kell kiválasztani.

A gépek kiválasztását és felszerelését az elektromos berendezések üzembe helyezésének szabályai (PUE) szabályozzák.

7. rész "Különleges berendezések elektromos berendezései". 7.1. Fejezet. Fájl letöltése

Az automatikus kapcsoló kiválasztásának jellemzői

Olyan eszköz kiválasztásához, amely megfelel mind a műszaki jellemzőknek, mind a költségeknek (bár a második mutató nem kritikus, mivel az ilyen berendezések ára elhanyagolható), néhány egyszerű lépést kell megtennie.

Figyelj! Az egypólusú automata (és még mindig hárompólusú) ára 50-200 rubel tartományban változik. A közepes méretű fürdőhöz kb. 5-7 pólus szükséges, ezért a védelem valahol 250-1500 rubel tartományba kerül. Egyetértek, nem ilyen nagy mennyiségű elektromos biztonság 15 évig.

Az automatikus kapcsoló kiválasztásának jellemzői

Első lépés. A vásárlás helye

Először is ügyelni kell arra, hogy a készülék biztonságos legyen. Ajánlatos egy kapcsolót vásárolni egy speciális üzletben, és nem a piacon, vagy egy bizonytalan üzletben. Kérje az eladótól a gyártót és a készülék eredetét, kérje meg a megfelelő dokumentumokat. Mint tudják, a kínai olcsó termékek gyakran nem csak haszontalanok, de veszélyesek is.

Válasszon minőségi terméket

Ajánlatos automata híres márkákat vásárolni.

A fényképen az ABB gyárból vált

Igen, többet költ, de a minőség magas lesz, mivel a nagyvállalatok valószínűleg nem veszélyeztetik hírnevüket. Most - közvetlenül az adott paraméterekhez.

Második lépés. Kábel rész

Érdemes megemlékezni, hogy valójában a kapcsoló nem védi a hálózathoz csatlakoztatott elektromos berendezéseket és a vezetékeket. A szekció szerinti kiválasztást akkor kell elvégezni, ha a vezetékeket hosszú ideig lefektetették. Ilyen esetekben csak bizonyos körülményekhez kell igazodnia.

Adja meg a kábelszakaszt

Először a vezeték keresztmetszetét méri és határozza meg. További lépésekhez használhatja a megfelelő táblázatot.

Táblázat. A keresztmetszet határértéke függ

Automatikus kiválasztási áramkör

Az aktuális érték meghatározásakor meg kell választani a megszakító típusát. Érdemes megjegyezni, hogy párhuzamosan ajánlott meghatározni a hálózathoz csatlakozó eszközök maximális teljesítményét. Az a tény, hogy például egy hőgenerátor vezetékezése ellenállhat, és ha egyszerre több közülük van, a kábelek elkezdenek felmelegedni, ami előbb vagy utóbb rövidzárlatot okoz.

A vezetékezés kapacitása és a csatlakoztatott berendezés teljes teljesítménye határozza meg az első indikátort - a kapcsoló működési áramát (névleges áramnak is nevezik).

A harmadik lépés. pólus

A modern kapcsolók lehetnek egy- és hárompólusúak, ismerkedjünk meg minden egyes fajtával.

  1. Az egypólusú eszközöket kizárólag egyfázisú hálózatra szerelik fel. Nyilvánvalóan nincsenek telepítve a fázisra, de a kimenő ágak - a világítási vonalak vagy a kimenetek - védik őket.

Egypólusú megszakító

3 pólusú megszakítók

A negyedik lépés. Túlterhelés áram

A készülék túlterhelési árama is nagyon fontos. Ha egyfázisú hálózatról beszélünk, akkor a kapcsoló kiválasztásakor az alábbi számításokat kell követni: Kezdjük el, 10 kilowattot osztunk ki a helyiségnek, ezért 10 000 watt kell 220 voltos feszültséggel osztani. Az eredmény, 45,5, alacsonyabb értékre kerekítve, ebben az esetben 40 amper.

Háromfázisú hálózattal több más számítás is elvégezhető. Az alkalmazandó képlet a következő:

P / U x 1,7 = І

Ebben az esetben a P 3000 watt, U 380 volt, az 1.7 a három gyökere, és az I, a szükséges áram. Ha ezt a képletet használjuk a helyiségben, példaként, kiderül, hogy ugyanaz az eszköz 40 amperre, de már hárompólusú.

Hárompólusú automatikus megszakító BA47-100 TM UNIVEC

Ezen számítások alapján kiválasztják az egyik lehetséges típus közül az egyiket (mindegyik az alkalmazás céljától függ):

  • B 3.4 vagy 5 - aktív terhelésekhez földeléssel (pl. Foglalatok, világítás);
  • Z 2-3 - alkalmas elektronikára;
  • C 5-10 - alacsony impulzus áramkörök védelme (beleértve a lakóépületeket és az irodákat);
  • K 8-15 - nagy teljesítményű transzformátorokhoz és elektromos motorokhoz;
  • D 10-20 - alkalmas nagy impulzusok és kapcsolási áramkörök (emelőeszközök, szivattyúk, transzformátorok stb.).

Ötödik lépés. Rövidzárlat (rövidzárlat)

Rövidzárlati áramú modell kiválasztásánál fontos szempontot kell figyelembe venni: a fent említett PUE szabályoknak megfelelően a 6 kA-nál kisebb teljesítményű automatikus eszközök használata tilos. Ma a védőeszközök a következő minősítésekkel (kA) rendelkezhetnek:

Figyelj! Ha a helyiség, amelyben a kapcsolót telepíteni kell, a transzformátor alállomás közelében található, akkor a készüléket úgy kell kiválasztani, hogy 10 kA maximális rövidzárlatnál működjön. Minden más esetben egy 6 kA-os automata elegendő.

Automatikus kapcsolójelzés

GOST R 50345-99. Fájl letöltése

Érdemes megemlíteni, hogy e dokumentum szerint a kevésbé hatékony kapcsolók használata - 4,5 kA elfogadható a világításhoz és a socket csoportokhoz - bár Európában ilyen típusú eszközöket tilos használni.

Hatodik lépés. szelektivitás

Ez a kifejezés azt jelenti, hogy előre nem látott helyzet esetén csak egy adott telek, és nem minden villamos energia az épületben fordul. Itt a gépek értékeit a kiszolgáló áramkörnek megfelelően kell kiválasztani. Tehát egy villa tetején egy bevezető eszköz van felszerelve, amelynek névleges értéke megegyezik az áramkör maximális megengedett terhelésével (a kábelszakaszon kell alapulnia). Fontos, hogy a megszakító üzemi árama meghaladja az alábbi táblázatban található egyéb kapcsolókét. A fő irányelvek a következők:

  • egy átlagos vidéki házhoz 40 amp egység szükséges (amint már említettük);
  • világításhoz - 10 amper;
  • elektromos tűzhelyekhez - 32 amper;
  • a kimenethez - 16 amper;
  • legfeljebb 5 kilowatt kapacitású elektromos készülékekhez - 25 amper.

Az ilyen összeszerelési technológia teljes mértékben kielégíti a szelektivitási feltételeket.

Kábelezés a konyhában

Hét lépés. Kapcsolók száma

Meg kell határozni a szükséges kapcsolókészülékek számát. Itt vannak az alapvető követelmények:

  • egy bemeneti kapcsolónak a panelen kell lennie;
  • az egyik a világításon;
  • az egyik a kimeneti vonalon;
  • egy minden erőteljes eszköz (vízmelegítő, stb.).

Ebben az esetben biztos lehet benne, hogy nincs túlfeszültség.

Videó - A kapcsolókészülékek kiválasztásának jellemzői

jelölés

Automata kiválasztásakor meg kell vizsgálnia a legenda elülső részét is. Röviden leírja a modell legfontosabb jellemzőit, amelyek fő jellemzője a megengedhető legnagyobb működési áram.

Biztonsági címke jelölés

Valamennyi modell szokásos módon három kategóriába sorolható, amelyet a B, C és D betű jelez.

  1. A B betű azt jelzi, hogy a készülék öt másodpercen belül működik, miután a terhelés áram háromszorosára lépi túl a megengedett értéket.
  2. A C csoport modellezése öt másodperces felesleg után két másodpercen belül megindul.
  3. Végül a D betűvel jelölt kapcsolók egy vagy két másodpercen belül működnek a terhelés tízszeres feleslege után.

Videó - Hogyan működik egy megszakító

Gyakori hibák a gép kiválasztásakor

Az alábbi hibákat gyakran új villanyszerelők készítik. A "hiányzó" elkerülése érdekében ajánlott megismerkedni ezekkel a hibákkal.

  1. Elsősorban nem az elektromos berendezések erejére, hanem a kábelezésre kell összpontosítanunk. Ha az utóbbi idős, akkor különösen óvatosnak kell lenned. Például a kivezetéshez 16 amp készülék szükséges, míg a régi alumíniumhuzal képes ellenállni mindössze 10 amper, és gyorsan olvad, miután ilyen erős modult telepített. Ilyen esetekben nem marad más, mint a huzalozás helyettesítése.
  2. Ideális esetben minden megvásárolt automatizálásnak ugyanabból a gyártótól kell származnia. Itt az ellentmondás valószínűsége minimális.
  3. Ha a számítás során átlagértéket kaptunk (például 13,9 amper, vagyis 16 vagy 10), akkor jobb, ha nagyobb jelzőt kívánunk előnyben részesíteni, csak azzal a feltétellel, hogy a kábelezés képes ellenállni 16 amper.
  4. Javasoljuk, hogy a számítások szerint a nagyobb teljesítményű automata gépeket ajánljuk. Az a tény, hogy ilyen nagy teljesítményű eszközök, mint hegesztőgép, aszinkron motor, merülő szivattyú, stb használható itt. Amint már említettük, 40 amper elégséges a háztartási használathoz.

Egy utolsó dolog: a megszakítót a gyártótól és a termékek minőségétől függően meghatározott számú műveletre tervezték. Ezért vásárlás előtt meg kell találnia ezt a számot.

Egyes megszakító típusok